Az ősi utca legrégebbi elnevezése a Derék sor volt. Ugyanis már 1788-ban ezen a néven emlegették. Érdekes, hogy a Derék sor elnevezés még több mint kétszáz év után is él. A név talán az utca egyenességére, szélességére utalhat. Inkább népi fantázia emléke lehet a Kiss József helytörténeti kutató által is leírt adat szerint azért hívták Derék sornak, mert ott „nagy derék emberek laktak”. A II. világháború előtt egy másik népi elnevezése is volt, hiszen Régi Posta sornak is nevezték. Ugyanis a 19. század végétől 1938-ig itt volt a település posta épülete (Bajcsy út 8.).
Jászfényszaru egyik régi utcája. 1854-ben Viola utcának nevezték. Szép népi elnevezése: Begre köz, mivel zsákutcába torkollik. A XX. század elején Hold utca volt a hivatalos neve. 1947-től kommunista nyomásra nevezték át a még ma is használt nevére. Bacsó Béla (1891–1919) szocialista újságíró volt. Pályáját szülővárosában Kassán kezdte, majd 1919-ben a budapesti Népszava munkatársa lett. Állást foglalt a munkások érdekében és az egyház ellen. Szintén fellépett a vörösterror ellen fellépő fehérterrorral szemben.
1854-ben Öreg szőllő utca volt a neve, hiszen az akkor még létező szőlőterületre az Ószőlőbe vezetett. A XX. század elejétől már Attila út néven ismert. Attila (Kr. u. 410 k.-Kr.u. 453) a világhírű hun uralkodó őseitől örökölte birodalmát és tovább tudta növelni mind a Balkántól egészen Nyugat-Európáig, a mai Németországig. Attila hatalmi központja a legendás fából készült palotával az Alföldön volt, de pontos helye éppúgy ismeretlen, mint ahogyan a sírhelye is.
Az utca az akkori nagyközség észak-keleti szélén 1940-41-ben jött létre. Története pedig egészen érdekes. 1937-ben a Szőlőkalja terület részben vízben állt és így a közelben -a mai Gólya utca területén belvíz alakult ki. Az alap nélkül épült házak egy része pedig összedőlt. 1940-ben újabb vízkár érte a területet. A katasztrófa miatt 5 család a mai Árvíz utcában, míg 14 család pedig a szomszédos Szent István út akkor még lakatlan részén kapott házhelyet. Az elnevezés 1951-ben történt meg amikor az egykori eseményekre emlékeztetve kapta az Árvíz utca nevet.
Ezt az utat csak a II. világháború után kezdték kialakítani. 1946-ban elsőként a páratlan oldalt kezdték el osztani, majd 1953-ban a páros oldalt is. Az új utca, nevet feltehetően 1946-ban kapott, amikor Vorosilov szovjet hadvezérről és kommunista politikusról nevezték el. Vorosilov (oroszul: Климент Ефремович Ворошилов) (1881–1969) marsall neve magyarországi szerepe miatt válhatott a korban gyakori közterület elnevezéssé, ugyanis 1945 és 1947 között a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elnökeként tevékenykedett és munkájával jelentősen hozzájárult a sztálinizmus hazai kiépítésében.
Az utcát 1974-ben nyitották meg, korábbi szántóföld helyén. Arad (ma: Románia) a magyar történelem egyik kiemelkedő városa. Nevét minden bizonnyal az 1848–49-es magyar szabadságharc eseményeit követő 1849. október 6-i aradi kivégzésekről kapta. Ugyanis az aradi vár mellett végezték ki a magyar honvédség 12 tábornokát és egy ezredesét. Ezt a szomorú eseményt ma is nemzeti gyásznapként tartjuk számon.
Az utca 1963-ban kapta a nevét, bár mint külterület már régebben is lakott volt. A ritkán lakott területet a közeli Kozma-part miatt Kozma tanyának hívták. Az utcát minden bizonnyal Álmos magyar vezérről kapta. A magyar vezér az ősi krónikás hagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy anyja: Emese álmot látott. Emese látomásában egy turulmadár ejtette teherbe és úgy látta mintha méhéből forrás fakadna melyből dicső királyok sarjadnak. Álmos vezér Árpád fejedelem apja volt és feltehetően 895 körül halt meg még a Kárpát-medencén túli magyar területen.
A kis utca szintén városunk régebbi utcáihoz sorolható. 1854-ben Szúnyog utca néven jegyezték fel. Népi elnevezése nem ismert. Mai elnevezését feltehetően az 1920-as években kaphatta és egyike azon kevés utcáknak, amelyek nevét nem változtatták meg az eltérő ideológiájú politikai viszonyok. Az utca neve az akácfa növényről (latin neve: Robinia Pseudoacatia) származik. Az akácfa Hazánkban nem őshonos faj. Eredetileg Észak-Amerika keleti része és Észak-Mexikó az őshazája. Azonban Jean Robin francia botanikus 1601-ben behozta Európába. Magyarországon a 18.
Ez az út minden bizonnyal Jászfényszaru egyik legrégebbi útja. Már az 1731-es Mikoviny térképen is megtalálható. 1854-ben az út neve a Templomtól a Lehel út térségéig Öreg utca volt. A mai Lehel úttól az Alsótemető irányába pedig Szentgyörgyi útnak nevezték. Az Öreg utca elnevezés egyértelműen a településrész régiségére utalt. A Szentgyörgyi út pedig Jászfelsőszentgyörgyre, hiszen a régi út a településre itt vezetett. Az út népi neve Templomsor, hiszen egyenesen vezet a római katolikus templomig. Az 1920-as évektől újra elnevezték az utat.
