Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Vörösmarty Mihály út

Az út a 19. század közepe táján kezdett kialakulni. Népi elnevezése Malom sor a Kiss malomról. Mai nevét 1920 után kaphatta. Vörösmarty Mihály (1800‒1855) Pusztanyéken (ma: Kápolnásnyék) született elszegényedett nemesi családban, édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáthy Anna gyermekeként. Tanulmányait helyben kezdte el, majd Székesfehérváron a Ciszterci Gimnáziumban és Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte. A Pesti Egyetemen jogot végzett. Szerény anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai alatt a Perczel család nevelőjeként dolgozott.

Utcaneveink nyomában - Viola utca

Az utca már 1791-ben is létezett. 1854-ben Nyár utca volt a neve. Ma használt nevét a 20. században kapta. A nyári viola (latinul: Matthiola incana) őshazája a Földközi-tenger vidéke, de szép megjelenése és illata miatt Európa egyik népszerű virága már a 16. század óta. Magyarországon a fagyveszély miatt célszerűbb az egynyári változatát ültetni, ami átlagos vízigényű és szereti a sok napfényt.

Utcaneveink nyomában - Vasvári Pál út

Az út már az 1791-es térképen is látható, 1854-ben pedig már szinte teljesen be is épült. Ekkor a Huszár utcától nyugatra Tél utca, keletre pedig Mező utca volt a neve. Népi elnevezése a Huszár utcáig Tök sor volt, feltehetően azért mert a terület egykor a kertség határán feküdt. A Huszár utcától keletre pedig Birge sor volt a neve, feltehetően azért mert a kertség ezen részén számos birge -azaz juh-. Az utat feltehetően 1920 körül Petőfi Sándorról nevezték el. Mai nevét 1947-ben kapta.

Utcaneveink nyomában - Vásárhelyi Pál út

Az út az 1967-es osztással jött létre, amikor a páros oldalt parcellázták ki, a páratlan oldalt pedig 1972 és 1975 között osztották ki. Az út a nevét is az osztáskor kapta. Vásárhelyi Pál (1795‒1846) Szepesolaszin született, ahol édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja pedig Téglásy-Bekk Mária. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Miskolcon és Eperjesen tanult tovább. A pesti Mérnökképző Intézetben 1816-ban végzett. 1821-ben házasságot kötött szentmiklósi Sebők Máriával. Házasságukból hat gyermek született. 1829-ben Vásárhelyire bízták a Duna felmérését.

Utcaneveink nyomában - Vásárhelyi Pál út

Az út az 1967-es osztással jött létre, amikor a páros oldalt parcellázták ki, a páratlan oldalt pedig 1972 és 1975 között osztották ki. Az út a nevét is az osztáskor kapta. Vásárhelyi Pál (1795‒1846) Szepesolaszin született, ahol édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja pedig Téglásy-Bekk Mária. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Miskolcon és Eperjesen tanult tovább. A pesti Mérnökképző Intézetben 1816-ban végzett. 1821-ben házasságot kötött szentmiklósi Sebők Máriával. Házasságukból hat gyermek született. 1829-ben Vásárhelyire bízták a Duna felmérését.

Utcaneveink nyomában - Vajda János utca

Az utca az 1974-es osztással jött létre részben az egykori Ószőlő területéből. Az utcát ekkor nevezték el Vajda János újságíró, költőről. Vajda János (1827‒1897) Pesten született Vajda Endre és Veleczky Lídia gyermekeként. Tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte. Példaképének Petőfi Sándort tartotta, ezért versírással is próbálkozott, valamint a vándorszínészetet is kipróbálta. 1846-tól gazdatiszti gyakornok volt. Mint a Pilvax kávéház törzsvendége részt vett az 1848.

Utcaneveink nyomában - Tompa Mihály utca

Az utca déli része 1791-ben már régóta létezhetett az északi része pedig még kertség volt. 1854-ben „Kis tet utcza” néven került rá a térképre. A 19. század második felében az utcát tovább folytatták északkeleti irányba egészen a Széchenyi útig. Feltehetően 1920 körül nevezték el József nádor utcának. Ez az elnevezés nagyon szerencsés volt, hiszen Habsburg József Antal főherceg (1776‒1847), mint Magyarország nádora, egyben a jászok és kunok főbírája is volt és igen nagy figyelmet szentelt a Jászkun kerületnek. 1805-ben Jászfényszarun is hivatalos látogatást tett.

Utcaneveink nyomában - Tiszavirág utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a tiszavirágról (latinul: Palingenia longicauda) nevezték el. A tiszavirág neve kissé csalóka, hiszen nem egy növényről, hanem egy állatról van szó, ami a kérészek rendjébe tartozik. A 20. század elejéig Európa számos síkvidéki folyójában megtalálható volt, de mára csak a Tiszán és néhány kisebb hazai folyóban maradt fenn nagy számban.