Utcaneveink nyomában - Vasvári Pál út

Az út már az 1791-es térképen is látható, 1854-ben pedig már szinte teljesen be is épült. Ekkor a Huszár utcától nyugatra Tél utca, keletre pedig Mező utca volt a neve. Népi elnevezése a Huszár utcáig Tök sor volt, feltehetően azért mert a terület egykor a kertség határán feküdt. A Huszár utcától keletre pedig Birge sor volt a neve, feltehetően azért mert a kertség ezen részén számos birge -azaz juh-. Az utat feltehetően 1920 körül Petőfi Sándorról nevezték el. Mai nevét 1947-ben kapta.
Vasvári Pál (1826‒1849) Bűdön (ma: Tiszavasvári) született Fejér Pál görögkatolikus parókus és Méhay Erzsébet gyermekeként. A család 1836-ban Nyírvasváriba települt, ezért vette fel 1847-ben az ifjabb Pál a Vasvári nevet. Az elemi iskolát Hajdúböszörményben, a középiskolát pedig Nagykárolyban a Piarista Gimnáziumban tanult. A Pesti Egyetemen történelmet hallgatott és az egyetemi ifjúság szószólója lett. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetben tanárként dolgozott. Az 1848. március 15-i pesti forradalomban is jelentős szerepe volt, hiszen többek között részt vett a 12 pont megalkotásában. A sikeres forradalom után Kossuth Lajos pénzügyminiszter mellett titkárként dolgozott. 1849 elején viszont szabadcsapatot toborzott és Erdélyben az Avram Iancu féle móc (román nemzetiség) felkelés leverésére indult, de feltehetően Havasnagyfalu határában a mócok meggyilkolták.