A KARÁCSONYFA TÖRTÉNETE

A karácsonyfa egy karácsonykor felállított és feldíszített, általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált az évszázadok alatt kialakult karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig.
Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végéről. Ekkoriban almával, ostyával díszítették.

A gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Liselotte pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében.
A 18. század közepén kezdték Németország egyes helyein az egyszerű karácsonyi piramis dísztelen vázát karácsonyi gallyakkal ékesíteni.
Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonvásáron levő birtokán 1824-ben.( Más információk szerint Pesten vagy Aszódon.) A hagyomány elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. Az aradi Alföld című újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nőnevelő-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, amelynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először.

A karácsonyfa díszítésének szokása a 16. század körül kezdődött el. Kezdetben almát, diót, ostyát, mézespogácsa-alakokat, édességeket, valamint fából és textilből készült díszeket aggattak rá.

A legfelül található dísz a fán a csúcsdísz. Ez korábban általában csillag alakú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte, mára a legtöbb helyen felváltotta ezt a hegyes végű, csillogó gyöngyökkel kirakott „templomtoronyforma”. Ennek ellenére mindkettőt használják, valamint egyre népszerűbb a masni a fa tetején.

Magyar jellegzetesség a szaloncukor – selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.

A szokás Amerikában még a 19. században is furcsának hatott, a karácsonyfa-állításról fennmaradt első feljegyzés az 1830-as évekből származik és Pennsylvania német telepeseinek nevéhez fűződik, bár a hagyomány a német otthonokban jóval korábban meggyökeresedett. Pennsylvania német lakosai 1747-ben is felállították a maguk közösségi fáját, de jó száz évig a legtöbb amerikai azt pogány szokásnak tartotta.
A puritán örökséget az egyre befolyásosabb német és ír bevándorlók ásták alá. A karácsonyfa később komoly támogatókra talált Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg személyében: a királyi pár 1846-ban az Illustrated London News című lap egyik rajzán volt látható gyermekeik körében a feldíszített fenyőfa mellett. Viktória - ellentétben elődjeivel - rendkívül népszerű volt az alattvalók között, s ha valamit tett, abból kis túlzással divat lett; nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a tengerentúlon, a keleti parton is. A fa ezzel végleg megérkezett az USA-ba.

Létezik néhány világszerte híres-nevezetes örökzöld példány, ami látogatók tömegét vonzza. Amelyeket személyesen vagy a televíziós közvetítéseken milliók csodálnak meg. Nekik hosszabb szolgálati idejük van, mint hétköznapi társaiknak, jóval idősebbek is, és az csak természetes, hogy legalább 20 méter fölött vannak.

Az egyik ilyen különlegesség New Yorkban található, a Rockefeller Center GE épülete előtt. Számos filmben szerepelt már, és nemcsak New York, hanem az egész Amerikai Egyesült Államok karácsonyi jelképévé vált (1951-ben közvetítették a televízióban először a fények felkapcsolását). 1931-ben, a Rockefeller Plaza építése közben döntött úgy néhány munkás, hogy fát állít maguknak: a hat méter magas fenyőre konzervdobozokat és papírdíszeket aggattak. Két évvel később már hatalmas ceremónia kísérte az első igazán parádés karácsonyfa debütálását. A fenyőt november utolsó napjaiban állítják fel, Vízkeresztig (január 6.) látható, nem haladhatja meg a 100 láb magasságot (30,48 méter), mivel nem férne el Manhattan utcáin olyan szállítóeszköz, amire ennél nagyobb méretekhez szükség lenne. Legszebb ékessége a majd 250 kilós, 3 méter átmérőjű 25 ezer kristályból álló Swarovski-csillag. Ezen kívül csak égők díszítik a karácsonyfát, méghozzá 5 mérföld hosszú füzérben. Mivel a Rockefeller Center fájának mindig norvég fenyőnek kell lennie (valamint 50 évnél idősebbnek), azonban Észak-Amerikában ez a növény nem honos, ezért a fatermesztők között minden évben versengés folyik a nagyszerű lehetőségért.

Rómában, a Szent Péter téren, a híres egyiptomi obeliszk tőszomszédságában állítják fel minden esztendőben azt a karácsonyfát, amit valamelyik ország ajándékoz a pápának. A fa mellett betlehem is áll (ez jóval régebbi hagyomány Itáliában, mint a fa – előbbit Assisi Szent Ferencnek köszönhetjük, utóbbit Rómában II. János Pál pápának 1982 óta). Idén a közép-olaszországi Teramo megye Castelli községéből érkezik a betlehem. Castelli a 16. század óta híres kerámiafiguráiról. A karácsonyfa pedig Szlovénia déli részéből, Kočevje erdőségeiből kerül Rómába. Azért döntöttek az Itáliával szomszédos, fenyőerdőkben különösen is gazdag Szlovénia mellett, hogy ezáltal is megkönnyítsék a fenyőfa, egy 28 méter magas, méltóságteljes lucfenyő szállítását, egyúttal pedig elhozzák a szlovén katolikus nép hagyományos hitét Vatikán Városállam területére. Lebontása után a fenyő jótékonysági ügyet szolgál: gyermekjátékokat és bútorokat készítenek belőle.

Londonban, a Trafalgar téren áll az a hatalmas karácsonyfa, amit 1947 óta minden évben Oslo városa adományoz London lakosainak hálája jeléül a második világháborúban Norvégiának nyújtott angol segítségért. Az 50-60 éves, több mint 20 m magas norvég lucfenyőfa (amelyet hagyományos norvég stílusban díszítenek és 500 fehér, energiatakarékos halogén izzóval látnak el) december elejétől január hatodikáig látható itt, a karácsony tizenkettedik napjáig, Vízkeresztkor lebontják és komposztálják.
Párizs egyik legelőkelőbb áruházában, a Galeries Lafayette-ben 4 méter magas műfenyő fogadja a látogatókat. A fa tövében karácsonyi falu szendereg, ami minden órában feléled: kinyílnak az ablakok, megelevenednek a karácsonyi jelenetek, láthatjuk Lilly babát és az ő mackó Martinját, a felébredő, horkoló egereket… A kupolában pedig 20 méteres, animált karácsonyfa jelenik meg, csodás fény és hangjáték, melyet a Swatch tart mozgásban.

Magyarországon a Parlament előtt a Kossuth teret díszíti a mindenki karácsonyfája. Idén a 19 méteres és 2 tonna súlyú fenyőfa felállítását a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai végezték az Országgyűlés Hivatalának szakembereivel együttműködve. A Kossuth tér megújulásakor a tervezők már számoltak a fa kihelyezésével, így egy állandó, földbe süllyesztett foglalat is helyet kapott a délnyugati oldalon, amely a kialakított hevedercsatlakozókkal, erős szélben is képes stabilan tartani a hatalmas fát.
Az örökzöldre óarany, bordó és fehér színű díszek kerültek fel; 15 centiméter átmérőjű gömbökből összesen 650 darab, 50 centiméter magas formavágott, óarany fadíszekből 200 darab. A fenyő csúcsát egy 130 centis, 30 kilós csillag alakú, óarany világítású csúcsdísz ékesíti. A karácsonyfára ezeken felül 300 méternyi fényfüzéret helyeztek el. A karácsonyfa mellett helyet kapott egy betlehem és egy adventi koszorú is.
A hagyományokhoz híven ebben az évben is több magán- és erdőgazdasági felajánlás érkezett az ország karácsonyfájára. Idén az Országgyűlés Hivatala és a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal közösen döntött a felállítandó fáról, a szempontok között esztétikai és biztonsági tényezők, a fővároshoz való közelség, valamint a szállítás és a kivágás körülményei voltak meghatározók.
Az idei fát a Pilisi Parkerdő Zrt. ajánlotta fel.