Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Huszár út

Az út ősi eredetű és már 1791-ben is létezett. 1854-ben Árokszállási út volt a neve, mert ebben az irányba vezetett Jászárokszállás felé az út. A zsákutca neve ekkor Tó köz volt. Régi, de már nem használt népi neve Borostó útja volt. Kiss József gyűjtése alapján a helyiek magyarázata szerint, így keletkezett a név: „Kocsival vittek bort. Nagyon rossz, rázós vót az út. A Kocsi hordóstul belefordult a tóba. A hordó darabokra tört, a bor meg kifolyt belüle.

Utcaneveink nyomában - Hunyadi János út

Valószínűleg 1946 körül jött létre és nevét is ekkor kapta. Hunyadi János (1407 k‒1456) feltehetően havasalföldi birtokos családban született, de szülei Erdélybe telepedtek. Hunyadi János így már Kolozsvárott született. Fiatal korában apród lett Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában. 1430 körül kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel. Két gyermekük született: a tragikus sorsú László (1457-ben lefejezték) és Mátyás (a későbbi király). 1430-ben Zsigmond király szolgálatába lépett, akit külföldi útjaira is elkísért. Később tovább emelkedett a ranglétrán.

Utcaneveink nyomában - Honvéd út

Az utca az 1800-as évek első felében alakult ki a korábbi kertség területén. 1854-ben Temető utcának nevezték, mert az akkor már létező Alsó temetőhöz vezetett. Régi népi elnevezése Új sor volt. A Vörösmarty utcától lejjebb fekvő részt 1924-ben osztották ki. Ma is használt nevét feltehetően ekkor kaphatta. A honvédség az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc egyik máig ható emléke, hiszen 1848 májusában jött létre az ország megvédésére. Megszervezésével Mészáros Lázár Honvédelmi minisztert bízták meg. Ekkor a honvédségen belül gyalogos, huszár és tüzér ezredeket állítottak fel.