Ezt az utat csak a II. világháború után kezdték kialakítani. 1946-ban elsőként a páratlan oldalt kezdték el osztani, majd 1953-ban a páros oldalt is. Az új utca, nevet feltehetően 1946-ban kapott, amikor Vorosilov szovjet hadvezérről és kommunista politikusról nevezték el. Vorosilov (oroszul: Климент Ефремович Ворошилов) (1881–1969) marsall neve magyarországi szerepe miatt válhatott a korban gyakori közterület elnevezéssé, ugyanis 1945 és 1947 között a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) elnökeként tevékenykedett és munkájával jelentősen hozzájárult a sztálinizmus hazai kiépítésében. A területnek egy népi elnevezése is ismert, hiszen Üveghegyként emlegették és még ma is emlegetik. Az érdekes név eredete sajnos ismeretlen.
Az 1992-től Árpád útnak nevezett közterület a honfoglaló Árpád magyar vezérről kapta a nevét. Régies az árpa növényről származó, kicsinyítő képzővel ellátott neve a mai magyar nyelvben így hangzana: árpácska. Apja Álmos fejedelem volt, de már a honfoglalást megelőzően 895 körül a magyar törzsek fejedelme lett és az emlékezet az ő nevéhez fűzi a honfoglalás jól megtervezett eseményét. A Kárpátok hágóin keresztül több irányból érkeztek meg a magyarok. Árpád a hagyomány szerint a Vereckei-hágón keresztül érkezett meg. A 895-ös honfoglalást követően feltehetően a Felső-Tisza vidékén alakította ki fejedelmi központját. 899 körül már a magyar csapatok Észak-Itáliában harcoltak és tartottak sikeres felderítő hadjáratot. 900-ban a magyar törzsek elfoglalták a Dunántúlt, azaz az egykori Pannonia területét is. 907-ben a magyarok ellen keleti frank és bajor hadsereg kelt fel. Pozsony térségében a csatában a magyarok győzedelmeskedtek, aminek a következményeként a magyarság meg tudta védelmezni a meghódított földet és így véglegessé vált a magyar honfoglalás. Sőt több mint száz évig idegen had nem próbálta megtámadni Magyarországot. A krónika szerint Árpád fejedelem is a csata évében, azaz 907-ben halt meg. A hagyomány szerint Aquincum (ma: Óbuda) mellett temették el. Sírjának helye viszont ma is ismeretlen. A honfoglalásban betöltött szerepe miatt Árpád fejedelmet „honszerzőnek” is emlegetjük, és szintén őt tarthatjuk a magyar nomád jellegű állam megalapítójának is. Az ország vezetői, kezdetben fejedelmi rangban, majd 1000-től királyi rangban mind az ő leszármazottai voltak több mint négyszáz éven keresztül. Családját: Árpád-háznak nevezzük. Nevét az 1896-os ezredéves ünnepség táján kezdték ismét felfedezni és tiszteletére közterületeket elnevezni, vagy szobrokat emelni. Árpád fejedelem kétség nélkül az egyik legsikeresebb és legnagyszerűbb magyar személyiség, akivel sokkal többet kellene foglalkozni.

Kép forrása: https://www.magyaridok.hu/kultura/lovas-szobrot-kapott-arpad-fejedelem-3...