Utcaneveink nyomában - Kossuth Lajos út (2.)

Az utca a mai nevét feltehetően 1920 körül kaphatta. Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (1802‒1894) a magyar történelem egyik legismertebb politikusa. Családja tót gyökerű a középkortól nemesi rangú família. Kossuth Lajos Monokon született. Édesapja Kossuth László, édesanyja Weber Karolina. Sátoraljaújhelyi és eperjesi tanulmányai után Pesten 1823-ban ügyvédi diplomát szerzett. Ezt követően Zemplén vármegyében tevékenykedett. Már az 1825-ös reformországgyűlésen részt vett. Az 1832‒36-os reformországgyűlésen ismét részt vett és az Országgyűlési Tudósítások című hírlevelében népszerűsítette a liberális reformellenzék törekvéseit. 1837-től 1840-ig tevékenysége miatt börtönbüntetést szenvedett. A börtönévek alatt viszont megtanult angolul. 1841-től 1844-ig a Pesti Hírlap szerkesztője lett. Ekkoriban került vitába Széchenyi Istvánnal (akit Kossuth nevezett elsőként „legnagyobb magyarnak”) az ország megújítása ügyében. Az első felelős magyar kormányban Kossuth a pénzügyminiszteri posztot kapta meg. Nevéhez fűződik a Kossuth-bankó, ami az első magyar nyelvű papírpénz volt. A szabadságharc során az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökévé választották meg. 1849. április 14-én Debrecenben a függetlenségi nyilatkozat alapján Kossuth Lajost Magyarország kormányzójává választották. A szabadságharc leverésekor viszont Kossuth a hatalmat Görgei Artúrnak adta át. Kossuth Lajos pedig a Török Birodalomba menekült. Később Kossuth Görgeire hárította a szabadságharc vereségét. Ezt követően Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban keresett támogatást a magyar ügy érdekében. 1861-ben Olaszországban telepedett le. Nevéhez fűződik többek között az 1867-es Kiegyezést bíráló Cassandra-levele. Melyben nagyon előrelátóan azt írta, hogy az Ausztriával közös állam Magyarország felbomlását is jelentheti. Kossuth Lajosnak Meszlényi Teréziával kötött házasságából három gyermek született. Közülük Kossuth Ferenc a XX. század elején Magyarország kereskedelemügyi minisztereként is tevékenykedett. Kossuth Lajos 1894-ben Torinóban hunyt el, de hamvait Budapesten temették el. Magyarországon szinte minden településen közterületet neveztek el róla és számos helyen áll szobra is. Emlékét nemcsak megannyi ábrázolás: festmény, metszet, papírpénz, fémpénz és édesség, hanem még népdal is őrzi.

Kép címe és forrása:
Kossuth Lajos portréja 1852-ben https://cultura.hu/aktualis/kossuth-lajos-125-eve-halt-meg/

Képek: