Utcaneveink nyomában - Kőrösi Csoma utca

A terület a 20. század elején 1912 körül kezdett beépülni, de ekkor még Alvég-Újtelep néven emlegették. Mai nevét Kiss József adata szerint 1951-ben kapta.
Kőrösi Csoma Sándor (1784‒1842) Erdélyben a székelyföldi Csomakőrösön született szegény székely nemesi családban. Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina volt. Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, majd 1816 és 1818 között a Göttingeni Egyetemen keleti tanulmányokat folytatott. 1819-ben indult el nagy utazására, aminek a célja az volt, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Évekig tartó viszontagságos útja során 1822-ben érkezett meg Észak-Indiába. Tervei szerint Tibetbe kívánt eljutni, de különböző okok miatt nem sikerült átjutnia az elzárt országba. Kőrösi Csoma azért foglalkozott a tibeti nyelvvel, hogy -elképzelése szerint- a régi iratokban a magyarokra utaló adatokra találjon. Fő műve az úttörőnek számító tibeti-angol szótár összeállítása volt. 1842-ben újra megpróbált átjutni Tibetbe, de maláriában megbetegedett és az indiai Darzsilingben meghalt. Kőrösi Csomát tibeti kutatásai világszerte ismertté tették. Széchenyi István pedig ezt írta róla: „Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül. (…) Bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fájdalmai alatt. Távul a Hazátul alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

Kép címe és forrása:
Kőrösi Csoma Sándor portréja: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=049624

Képek: