Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Csalogány utca

A kis utca a 20. század elején alakulhatott ki. Nevét 1951-ben kapta egy kedves énekesmadárról a fülemüléről, vagy másik nevén csalogányról (latin neve: Luscinia megarhynchos). A fülemüle költöző madár. Hazánkba áprilisban érkezik és szeptember közepe táján indul vissza téli szállásaira Nyugat- és Közép-Afrikába. Fészkét az erdők talajára rakja. Rovarokkal, férgekkel táplálkozik, ezért a kertek kártevő mentesítésében is segít. A madár mindössze 17-24 gramm tömegű és 16 cm hosszú. Kedves hangja miatt több költőt így például Arany Jánost, Petőfi Sándort, vagy Weöres Sándort is megihlette.

Utcaneveink nyomában - Csaba utca

Az ősi utca feltehetően már a 18. század végén létezett. Nevet viszont csak 1951-ben kapott. Korábban ezt az utcát is csak Alvégként emlegették. Meglehetősen furcsa (igaz a városban nem egyedüli eset), hogy a Csaba utca valójában nem csak egy, hanem két szakaszból áll és mint egy V betű alakot vesz fel. (Célszerű lenne ezeket az elnevezésbeli szabálytalanságokat orvosolni.) Az utca neve a XX. századtól gyakori férfi nevet idézi. A hagyomány szerint Attila hun uralkodó fia volt Csaba, akit Csaba királyfiként is emlegetnek. Életéről pontos adatok nem ismertek.

Utcaneveink nyomában - Búzavirág utca

Az utca kezdeménye már az 1854-es kataszteri térképen felismerhető. A területet az egykori vályogkitermelés miatt Válykosnak hívták. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a kedves búzavirágról (latinul: Centaurea cyanus) nevezték el. A búzavirág Dél-Európában őshonos növény, de Magyarországon is régóta ismert. Sajnos napjainkra hajdani nagy példányszáma jórészt a nagyüzemi földművelés miatt nagyon megcsappant.

Utcaneveink nyomában - Budai Nagy Antal út

A kis utca kezdeményei az 1700 évek végére/ az 1800-as évek elejére tehető. 1854-ben már Mák utcának nevezték. A 20. század elejétől Rezeda utca volt a neve. Azt, hogy a kedves virág neve miért volt bántó, vagy sértő nem tudni, de tény, hogy 1947-ben az utcát átnevezték és a Budai Nagy Antal nevet kapta. A szerencsétlen és hosszú utcanév névadója Budai Nagy Antal (?–1437), aki erdélyi kisnemesi családban született és az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezetője volt. A harcok során ő is életét vesztette. Bár Budai Nagy Antalnak semmi köze nem volt a kommunizmushoz, a II.

Utcaneveink nyomában - Bocskai István tér

A tér létrejötte az 1965-ös házhelyosztáshoz kapcsolódik. Ekkor Kun Béláról nevezték el a teret. Kun Béla (1886–1938) kommunista politikus volt az 1919-es Tanácsköztársaság hírhedt vezetője. Rendszere bukása után később a Szovjetunióban töltött be tisztségeket, de végzete utolérte, hiszen Sztálin 1938-as tisztogatása során kivégezték. 1992-ben Bocskai Istvánról nevezték el a teret. Bocskai István (1557–1606) Bihar megyei nemesi család sarja volt.

Utcaneveink nyomában - Bethlen Gábor út

A Bethlen Gábor út Jászfényszaru város egyik legrégebbi közterülete. 1854-ben Külső sornak írták, de feltehetően már jóval korábban is így nevezték, hiszen az 1700-as évek végéig valójában ez volt a település utolsó utcája. Az utcának több népi neve is fennmaradt. Hívták Nagy sornak az utca szélessége miatt. Boldogi útnak, hiszen régen erre vezetett az út Boldog községre. 1941-ben az utca elején épült fel az állandó mozi, ezért a helyi lakosság Mozi sornak is nevezi. Ugyanakkor ennek az útnak a hivatalos elnevezése is rengeteget változott a 20. század során.

Utcaneveink nyomában - Bercsényi Miklós út

A mai Bercsényi Miklós út az 1965-ös osztással alakult ki a 22-es számig, amit 1967-ben keleti irányban újabb házhelyekkel nyújtottak. 1967-ben nevezték el az utcát Szamuely Tiborról (1890–1919). Szamuely pályáját baloldali újságíróként kezdte, az I. világháborúban 1915-ben orosz hadifogságba került. 1919-ben újra Magyarországra tért és a Tanácsköztársaság egyik kegyetlen vezetőjeként tevékenykedett. Nevéhez is fűződik a vörös terror és a Lenin fiúk néven emlegetett gyilkos terrorkülönítmény.

Utcaneveink nyomában - Bedekovich sétány

Ez a közterület a legfiatalabb Jászfényszarun, hiszen az egykori beépített helyszín bontására és rendezésére 2014-ben került sor és 2016-ban jött létre az új utca. Valójában ez egy lakatlan út, hiszen a Szent Erzsébet közösségi ház, valamint a Polgármesteri Hivatal között került kialakításra és az egykori Vásártér irányába halad az új közösségi terek felé. A közterület a Bedekovich sétány nevet 2019-ben kapta.

Utcaneveink nyomában - Bajza út

A Bajza út területét az 1890-es években még Epresként emlegették. A népi elnevezés ma is él. Onnan kapta a terület a nevét, hogy az akkori község 1890 körül eperfa ültetvényt létesített itt. (Az eperfák a korban a selyemhernyó tenyésztés miatt töltöttek be nagy szerepet, hiszen a hernyókat a fák leveleivel etették.) 1905 körül az Epres északi oldalán házhelyosztásra került sor. Ettől kezdve a területet Epres újtelepnek nevezték. 1928-ban a déli oldalt is kiosztották.