Házunk tája klub - visszapillantás az elmúlt félévre…

2018. november közepén, néhány hetes előkészítő munkát követően megalakult a Házunk tája klub, s ezzel Jászfényszaru is bekapcsolódott az országosan már működő, „háztartás-zöldítők” mozgalmába.
A hetente hétfői napokon fél 3-kor megrendezésre kerülő összejöveteleken féléves munkánk alatt sok-sok témát érintettünk középpontban a környezetbarát életmóddal.
Egy olyan fát ültetünk el mi is a Házunk tája klub keretében, amely reméljük, több ágat is nevel majd. Az egyik minden bizonnyal az a közös tanulás lesz, hogy hogyan tudunk magunknak és egymásnak is segíteni abban, hogy több időnk maradjon arra, ami igazán fontos az életben. Hogyan tudjuk minél jobban megóvni a ránk bízott természeti környezetet. Hogyan tudjuk megművelni kertjeinket, hogy azok ne csak szépek, de hasznosak is legyenek. És végül, de nem utolsó sorban, hogyan tudjuk a háztartásunkat költséghatékonyan vezetni.
Első alkalommal az ökológiai lábnyomunkat teszteltük és beszéltük meg közösen az eredményeket. A csoportban hasonló eredmények születtek, néhány kivételtől eltekintve, ahol a villanykályha üzemeltetése, vagy a gyakori autó használat, a húsfogyasztás emelte meg a pontszámokat. Kicsit tágabb összefüggésben megbeszéltük, mely országok a legnagyobb fogyasztók és melyek a legkisebbek. A teszt lehetőséget adott arra, hogy beszélgessünk szokásainkról. Arra a kérdésre, hogy milyen témákkal foglalkozzunk, a következők vetődtek fel: kertészkedés, kerttervezés, mag-börze, fűszer- és gyógynövénykert kialakítása, metszés, permetezés, 4 évszak a kertben, madáretetők, sütés, főzés, befőzés, buksza-kontroll, vásárlási szokások, takarékosság, kézimunka, ruhajavítás, ünnepek, praktikus tanácsok.
A klubtagok közül sokakat érdekel a vegyszermentes zöldségtermesztés, a kiskerttel kapcsolatos praktikus teendők. Fűszer és gyógynövénykert kialakítása. Ezek a témák kerültek terítékre a januári-februári összejöveteleken.
Novemberben találkozásaink alkalmával beszélgettünk a vegyszermentes növénytermesztésről, hogyan tudnánk mind jobban megvédeni zöldségféléinket a káros rovaroktól, kórokozóktól. Az egyik lehetséges módszer, hogy megfelelő partnerrel társítjuk őket vetéskor, ültetéskor.
Az év utolsó hónapjában azonban mindannyiunkat az ünnepekre való készülődés foglalt le, így hát megosztottuk egymással gondolatainkat az ünnepi szokások változásáról, az ünnepi menü összeállításáról, a régi karácsonyokról. A 2018. évi utolsó foglalkozás sok finomsággal, terített karácsonyi asztallal zárult. Kicsit elkalandoztunk Európa más tájaira is.
2019 januárjában áttekintettük közösen az idénynövények listáját, két szempontból is, hogy szezonális és helyi termék legyen, majd röviden elemeztük, milyen beltartalmi értékekkel rendelkeznek . Megbeszéltük, régen a téli időszakban milyen ételek kerültek a családok asztalára. Sok kedves emléket sikerült felidézni gyermekkorunkból. Ennek kapcsán szót ejtettünk az élelmiszer önrendelkezésről is. Ezek után megkezdődött az egyéni munka: heti étlaptervezés, a megbeszélt szempontok alapján a mellékelt menü lapon.
Tavasszal is sok érdekes dologról beszélgettünk. A téma az élelmiszeripar és az étel változása volt. A különböző foodtrendek és vásárlási szokások szinte mindannyiunk életére hatással vannak. A lassú és a gyors szakításában élünk. Ételeinket már nem csak odahaza, hanem úton-útfélen fogyasztjuk, lehetőleg minél gyorsabban.
Márciusban például a nőkről. Bevezetőként kicsit beszélgettünk a nőnapról, hogyan ünnepeltünk, ünnepeltünk-e, és mi volt a gyakorlat régen. Szó esett arról is, milyen lenne egy nap nők nélkül? Működne-e a család, ki végezné el az otthoni munkákat? A házimunka ugyanis nem magánügy. Ha beszámítanánk a háztartások jövedelmébe, az 37 %-kal növekedne. Az 1960 óta 10 évenként felvett időmérleg alapján a KSH kimutatta,hogy átlagosan napi 77 percet töltünk ezzel a tevékenységgel. A háztartási munka a termelőmunka előfeltétele, ahogyan a gyermek is társadalmi "jószág". A munkaerő újra termelésének a feltételei ezek ugyanis. Arról is beszélgettünk, min kell változtatni, hogy megbecsültebb legyen ez a munka, nem csak otthon, hanem általában.
Áprilisban a Madárbarát Kertről beszélgettünk, ez egy mozgalom Magyarországon, amely azt tűzte ki céljául, hogy védjük, óvjuk kismadarainkat, mert nagy segítőink ők a kertekben. Aztán témánk volt a befőzés." A befőzés nagyszerű módja annak, hogy kicsalogassuk a családtagokat a konyhába". Szinte az összes gyümölcsöt és zöldséget sorra vettük, amilyen sorrendben érnek és elrakjuk őket. Nagyon sok hasznos tapasztalatot megosztottunk egymással, praktikákat eltevéshez.
A májusi hónap a tanulmányi kirándulásoké volt.
Zsámbokon Matthew Hayes a Zsámboki Biokert vezetője fogadott minket és mutatta meg birodalmát. A brit származású Matthew Hayes, a zsámboki Nyitott Kert vezető biogazdásza, a hazai biokertészkedés egyik úttörője 1995-ben érkezett Magyarországra, és 1997-ben a Gödöllői Egyetem tangazdaságában kezdte a biogazdálkodást.
Jelenleg 3,5 hektáron gazdálkodnak Zsámbokon biodinamikus, környezetbarát módon: 1 hektár szabadföldi zöldségparcellával, 1700 m2-es extenzív fóliasátorral és egy kisebb extenzív gyümölcsössel rendelkeznek. A művelés kézi erővel zajlik, igyekeznek minimalizálni a gépi munkavégzést, így a szántást a paraszti hagyományokhoz hasonlóan lóval végzik. Baromfiállományuk 300 egyedet számlál, a trágyát a művelésbe visszaforgatják. Legfőbb hitelesített biotermékeik a spenót, madársaláta, mángold, zeller, fokhagyma és gyökérzöldségek.
Dobozrendszert üzemeltetnek, továbbá heti rendszerességgel árusítanak a Csörsz utcai Biopiacon és a Szimpla Háztáji Piacon. (Zsámboki Biokert, +36 70 369 48 37, naspolyakft@gmail.com)
Fantasztikus élményekkel gazdagodtunk, igazi tapasztalatcsere volt. Matthew jelezte is, hogy Zsámbokon is szeretnének egy ilyen klubot alapítani, melyhez segítségünket kérte.
Következő állomásunk Martonvásár volt, ahol a tudomány, a természet és a történelem találkozik. Az Agroverzum, az MTA Agrártudományi kutatóközpontjának látogatóközpontja volt az első állomás. Rendkívül érdekes, interaktív volt mindaz, amit láttunk. A Piactéren keresztül haladtunk az agro-biodiverzitás, a genetikai sokféleség megtartásának széleskörű bemutatása felé, melyet a klímaváltozás környezetre gyakorolt hatása követett. Egy hatalmas digitális táblán meg tudtuk tekinteni saját településünk talajtanának jellemzőit és várható változásait. A növénynemesítés és a növényvédelem témakörei zárták a kört. Ha már a martonvásári Brunszvik kastélyban jártunk, természetesen megtekintettük a Beethoven kiállítást is.
A fák az égig érnek- az arborétumban csodás 150, 200 éves fák között sétálhattunk, közben 1-2 kukorica nemesítő üvegházba is bekukkantottunk.
Ezen kívül még 2 csodás helyen jártunk: Tápiószelén a Növényi (Nemzeti) Biodiverzitás Központban és a Blaskovich Múzeumban, majd rá egy hónapra a Budai Arborétumban a Kertészeti kiállítás és vásár megtekintésével egybekötve tettünk látogatást.
A Házunk tája klub tulajdonképpen tanulókörnek is nevezhető, hiszen a témaköröket és a feldolgozási módokat tekintve is rendkívül szerteágazó és a tagok aktívitásra épülő csoport.
Az előadások, csoportfoglalkozások, kreatív munkák, tanulmányi kirándulások, mind –mind azt a célt szolgálják, hogy a környezetkímélő szemlélet, a biológiai sokféleség megőrzése váljon mindannyiunk napi gyakorlatává.
A nyár végén, augusztusban a paradicsomízlelő rendezvényünkkel kezdjük a következő félévet.
Szép nyarat! Sok befőzni valót kívánunk mindenkinek!