Az utca mivel a település központjában található nem meglepő, hogy már a 18. században is létezett. A XX. század elejétől Hold utca volt a neve. (Kiss József feltehetően tévedett, amikor Alexander Imre utca néven tűntette fel térképén és dolgozatában) 1947-ben az utcát Katona Istvánra nevezték át. Kutatásaim szerint csak egy jelentős Katona István (1732‒1811) ismert. Katona jezsuita pap és történetíró volt. Kiss József adata szerint az utcatáblán Katona I felirat szerepelt, de meglepő módon a hivatalos név helyett hamar a ma is használt Katona József név gyökeresedett meg. Katona József (1791‒1830) Kecskemét város híres szülötte. Apja Katona József, anyja Borbák Ilona. Az ifjabb Katona József Pesten jogi tanulmányokat folytatott. Itt kapcsolódott be a színjátszásba, de családi nyomásra abbahagyta azt és tovább folytatta tanulmányait. Érdekesség, hogy ebben az időben beleszeretett Déryné Széppataki Rózába, aki viszont nem vett róla tudomást. (Katona József élete végéig nőtlen maradt.) Katona mivel több nyelven beszélt ezért számos drámát fordított magyarra. Ezen kívül szintén több verset és drámát is írt. Örök érvényű és legfontosabb műve az 1815-ben írott, de csak 1819-ben befejezett Bánk bán című tragédiája. 1820-ban Kecskeméten nyert tisztséget, 1826-ban pedig a város főügyésze lett, ezért hivatala miatt nem jutott szépírói pályájára ideje. Ugyanakkor még ez évben megrajzolta a kecskeméti színház tervét. 1830-ban Katona József a kecskeméti városháza kapujában - szívrohamban - vesztette el életét. Nevét a kecskeméti és a budapesti színház is viseli. Bánk bán című művét operaként és filmként is feldolgozták.

Kép címe és forrása:
Katona József portréja http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index870.html