Utcaneveink nyomában - Móricz Zsigmond utca

Az utca az 1946-os osztással jött létre és ekkor nevezték el Móricz Zsigmondról. Az utca kialakítása során a Városkertet számolták fel, ami tulajdonképen Jászfényszaru régi faiskolája volt.
Móricz Zsigmond (1879‒1942) Tiszacsécsén született Móricz Bálint parasztgazda és a református lelkészcsaládból származó Pallagi Erzsébet gyermekeként. Édesapja vállalkozásának a csődje miatt a hét gyermekes család Túristvándiba, majd Prügyre költözött és emiatt a gyermek Zsigmond is sok nehézséget szenvedett. Édesanyja kívánságára viszont a gyermekeket taníttatták, így került Móricz is a Debreceni Református Kollégiumba, majd pedig a Sárospataki Református Kollégiumba. Tanulmányait a kisújszállási gimnáziumban fejezte be. Ezt követően az újságírás mellett több kisebb hivatalt vállalt. Az 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája hozta meg neki a jelentős írói sikert. Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt. Az 1918-as őszirózsás forradalmat üdvözölte, az 1919-es Tanácsköztársasághoz először nagy reményeket fűzött, majd kiábrándult belőle. A Horthy-rendszerben viszont korábbi nézetei miatt az írót mellőzték.
Első feleségétől: Holics Eugéniától három leány gyermeke született (Lili, Virág és Gyöngyi). 1939-ben létrehozta a Kelet Népe című folyóiratot és így vált Móricz a népi írók vezérévé. Móricz Zsigmond széleskörű írói munkásságát jellemzi, hogy írt a gyermekeknek, a fiataloknak és a felnőtteknek szóló művet is: Iciri-piciri, Légy jó mindhalálig és Rokonok. Néhány további kiemelkedő művei: Barbárok, Erdély és Úri muri.
Műveiből számos film készült. Például: Nem élhetek muzsikaszó nélkül /1935/, Légy jó mindhalálig/1936, 1960/ és Rokonok /2006/.

Képek: