Az utca az 1946-os osztás során jött létre az egykori vásártér helyén és nevét is ekkor kapta. Petőfi Sándor (1823‒1849) Kiskőrösön született Petrovics István vállalkozó és Hrúz Mária gyermekeként. A felvidéki tót gyökerű evangélikus vallású család sokszor költözött és 1824-ben már (a jelentős részben fényszarusiak által telepített) Kiskunfélegyházán éltek, amit Petőfi a ”szülővárosának” tartott. Itt Petrovics István mészárszéket (Hattyúház) és kocsmát bérelt. Iskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán kezdte, majd többek között Kecskeméten, Pesten, Aszódon és Selmecbányán tanult. 1839-ben Sopronban katonának állt, de 1841-ben egészségi állapota miatt leszerelték és ebben az évben a vándorszínészettel is próbálkozott, majd Pápán tanult. 1842-től nevét Petőfinek írta. 1843-ban fordítói munkát végzett. 1844-ben verseivel Debrecenből Pestre ment, ahol a Pesti Divatlap című újságnál dolgozott. 1844-ben jelentek meg A helység kalapácsa és a János vitéz című művei, és ez utóbbival jelentős sikereket ért el. 1846-ban ismerkedett meg Szendrey Júliával, akivel 1847-ben házasodott össze. 1846-ban írótársaival együtt megalapította a Tízek Társaságát. Petőfi pedig egyre inkább az ország egyik legismertebb költője lett. 1847-ben Arany Jánossal kötött fontos barátságot. Az 1848. március 15-i pesti forradalomban meghatározó szerepe volt, amit a forradalmi verse: a Nemzeti dal is jól jelez. Bár a nehéz természetű Petőfi országosan ismert személynek számított, viszont az 1848-as szabadszállási követválasztás során vereséget szenvedett. 1848 végén született meg fiuk: Petőfi Zoltán. Az év végén honvédnek állt és hamarosan Bem táborába került, ahol több ütközetben is részt vett. 1849. július 31-én a Segesvár melletti Fehéregyháza határában az orosz csapatok legyőzték a Bem vezette sereget. Petőfi Sándor pedig minden bizonnyal itt vesztette életét és a csata áldozatainak tömegsírjában temethették el. Tehát valóra vált a vágya, amit az Egy gondolat bánt engemet című versében írt: „Ott essem el én,/ A harc mezején,”) Bár Petőfi Sándor csak 26 évet élt mégis meglepően tartalmas és fordulatokban gazdag életutat járt be. Hatalmas költészeti munkája mellett, bejárta Magyarország számos települését is. Ma is az egyik legismertebb magyar költőnek számít Hazánkban és a nagyvilágban egyaránt.
Emlékét szerte a Kárpát-medencében közterületek, közintézmények, emléktáblák, múzeumok és szobrok is idézik. Nevét vette fel Petőfiszállás és Petőfibánya település, Személyét több filmben is ábrázolták, de arcképe papírpénzen és bélyegeken is megjelent. Városunk művelődési házát is a költőről nevezték el, illetve 1987-ben készült el Zilahy Zoltán szobrászművész alkotása, ami a költő emlékét őrzi.

Kép forrása: Egressy Gábor felvétele Petőfi Sándorról https://ado.hu/ado/petofi-sandor-es-a-penzugyek-lirajaban-4-resz/