Utcaneveink nyomában - Szent Erzsébet utca

Az utca városunk legrégebbi közterületeihez tartozik. 1854-ben Kovács utcának nevezték, feltehetően egy itt működő kovácsműhely miatt. Valószínűleg 1921 körül a jászberényi születésű Mallár Sándorról (1879‒1926) nevezték el, aki 1921-től haláláig a jászberényi járás főszolgabírája volt. 1947-ben Ságvári Endre (1913‒1944) kommunista politikusról nevezeték el. 1991-ben felmerült, hogy Hold utcának nevezzék át. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Árpádházi Szent Erzsébet (1207‒1231) II. András magyar király és Merániai Gertrúd királyné gyermekeként született Sárospatakon, vagy Pozsonyban 1207-ben. Az uralkodói családok szokása szerint és a dinasztikus érdekek miatt már négy évesen eljegyezték Hermannal, a türingiai tartománygróf fiával. A fiú halála után testvére: Lajos jegyezte el és vette feleségül 1221-ben. A korban szokatlan módon boldog, szerelmi házasságban éltek és három gyermekük született (Hermann, Zsófia és Gertrúd). Erzsébet négy éves kora óta Eisenachban, majd Wartburgban a mai Németországban élt és életében utoljára 1222-ben járt Magyarországon. 1225-ben férje hadba vonulásakor már a tartomány kormányzását is ő látta el és a járványokat és az éhséget látva sokat jótékonykodott. Szent Erzsébet már férje mellett is aszkétikus életet élt. Gyermekei születése után pedig hálából árvamenhelyet és kórházat is alapított. Nevéhez fűződik a rózsacsoda, ezért gyakran ábrázolják úgy amint kötényében, vagy kosarában rózsát tart. 1227-ben férje a császári hűbéri esküt követve keresztes hadjáratra indult, de még útközben életét vesztette. A húsz éves özvegyet férje testvérei megfosztották a jövedelmeitől, ezért családját fonásból tartotta el, illetve megmaradt ékszereit adta el. Ezt követően Marburgba telepedett le és a ferences harmadrend tagja lett és betegápolóként tevékenykedett. Lelki vezetője a pápa által kinevezett Marburgi Konrád lett. A fiatal özvegyet II. Frigyes német-római császár is feleségül kívánta venni, de Erzsébet nem egyezett bele. 1231 novemberében Erzsébet megbetegedett, de betegségét gyermeki derűvel viselte és halálának idejét három nappal előtte megmondta. Marburgi sírjánál számos csoda történt és IX. Gergely pápa már 1235-ben szentté avatta. Tisztelete az egész világon elterjedtté vált és számos templomot szenteltek a tiszteletére. Magyarországi kultusza szintén erős, amire a számos neki szentelt templom, szobor, vagy éppen más képzőművészeti alkotás a példa. Az Erzsébet egykor igen gyakori névnek számított Hazánkban. Jászfényszarun emlékét őrzi a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság által életre hívott Erzsébet-napi vásár, illetve a plébániához hozzáépített Szent Erzsébet Közösségi Ház, melynek aulájában látható Szpisják Pál Szent Erzsébetet ábrázoló mellszobra is.

Képek: