Városunk Pusztamonostor nagyközséghez számos közös szállal kapcsolódik. A település Jászfényszaruval már 1762-ben szoros kapcsolatba került, amikor a monostori római katolikus egyházközséget Jászfényszaru fíliájává (fiókegyház) helyezték. Ez a helyzet egészen 1837-ig állt fenn. Fontos megjegyezni, hogy Monostor 1998-tól ismét Jászfényszaru fíliája. A település egészen 1876-ig Heves megyéhez tartozott. Viszont már 1854-ben a jászberényi járási kapitányság részeként közös járásba tartozott a két település egészen 1861-ig. Az országos közigazgatási átrendezés során 1876-ban a Jászságba tagozták be Alattyánnal és Jánoshidával együtt, így az újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye része lett.
1977-ben az átszervezések során létrejött Jászfényszaru Nagyközségi Közös Tanács révén 1990-ig Pusztamonostor szintén Jászfényszaruhoz tartozott. 2013. március 1-től pedig közös önkormányzattal rendelkezik a két település.
Pusztamonostor 4,8 km távolságra fekszik városunktól és a 32-es számú főúton közvetlenül elérhető. Irányítószáma: 5125. Területe 24,62 km2 és több mint 1500 lakos él itt. Polgármestere 2019-től Kardos Veronika. Modern címerében a település stilizált temploma szerepel, valamint a földművelésre utaló aranykalász és ekevas található.
Pusztamonostor első ismert írásos említése 1331-ből származik, amikor a szomszédos Kerekudvar puszta határjárása során jegyezték fel a nevét Papmonostora (Poopmonustura) néven. 1387-ben pedig Pétermonostora néven említették.
A település neve monostorra, azaz feltehetően egy bencés rendházra utal. A kutatók már igen régóta keresik, hogy merre lehetett a névadó monostor, de mindeddig kevés eredménnyel. Hild Viktor elképzelése szerint a névadó monostor a Jászfényszaru mellett található Barátok tava mellett állhatott, de ez egyáltalán nem támasztható alá. A község monostora feltehetően a mai település határában állhatott, de ezt még alapos régészeti kutatással kell alátámasztani. A falu viszont kétségtelenül egyházi birtoknak számított. A török kor viszont itt is kitörölhetetlen nyomot hagyott és legkésőbb 1570-re elpusztult a monostor és vele együtt a falu is. Így alakult ki a település ma is használt neve: Pusztamonostor. 1619-ben Forgách Zsigmond nádor Thassy Györgynek adományozta a területet. A monostori birtok viszont házassággal és vásárlásokkal később tovább osztódott és többek között az Almásy, Balázsovich, Császár, Szécsi, Tahy és a Tomcsányi családok is birtokosak lettek. Jellemző, hogy az 1830-as években mintegy hetven nemesnek volt birtoka a településen, Pusztamonostor pedig kuriális településsé vált. A kuriális település olyan speciális szervezet volt, amelynek lakóinak jelentős része nemesi kiváltsággal rendelkezett. Bár a településen természetesen jobbágyok is éltek, mégis a rangos múlt emléke a faluban még ma is látható „kastélyok” - pontosabban kúriák -. Viszont ezeket jórészét átalakították, vagy elbontották.
A településnek 1854-ben egy osztályos iskolája volt (10 tanulóval). 1872-től nagyközség lett és Pusztamonostort előnyösen érintette, hogy 1873-ban a Hatvan-Szolnok vasútvonal a falu szélén épült meg, így a vasútállomás könnyen elérhető és ma is sokan használják a vonatközlekedést.
Napjaink Pusztamonostora jórészt mezőgazdasági jellegű település. Jellemző a szabadföldi és a fóliás kertészet. Ipari cégei közül kiemelkedik a Csikusz-Csik Kft., ami trapézlemez gyártással foglalkozik. A német tulajdonú Isosystem Kft. pedig hőtechnikai termékeket gyárt. Ugyanakkor a helyiek jórészt a környékbeli településeken tudnak munkát vállalni, így sokan dolgoznak Jászfényszaru gyáraiban is. A szolgáltatók közül kiemelkedik a Főút mellett található Galéria Étterem és Pizzéria, ami a hét minden napján várja az étkezésre vágyókat.
Látnivalók:
A település legrégebbi és legszebb emléke a templom. A jelenlegi helyen 1723-ban Thassy Rozália épített egy kis kápolnát. A templomtorony viszont hamarosan meg is rozzant. 1774-ben a pusztamonostori nemesek a templom bővítéséről új terveket készíttettek, de az építkezés mégsem kezdődött el. A ma is fennálló későbarokk stílusú Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt templom a hosszas halogatás után 1793-ban készült el. A szentélyben álló főoltár késő barokk copf stílusú alkotás. Az oltárképen a templom titulusának megfelelően Szűz Mária születését ábrázolja a festő, amint édesanyjának Szent Annának bemutatják újszülött gyermekét. A főoltárhoz hasonló stílusú a díszes szószék. Művészi alkotás a copf stílusú márvány lábazatos keresztelőkút, melynek alján a Bibliában a paradicsomi jelenetben szereplő kígyó a tudás almáját tartja szájában. A kút tetején látható szobron Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust. Felettük a Szentlélek galamb formájában lebeg. A karzaton a pécsi Angster orgonagyár 1912-ben készült eklektikus stílusú orgonáját láthatjuk. Az 1940-es évek elején a templom tornyát átalakították és ekkor alakult ki ma is látható szerkezete.
A főút mellett a templomhoz közel látható a bronzból és mészkőből készített Hősök szobra (I. és II. világháborús emlékmű), amit a jászfényszarui emlékművet is alkotó Vass Viktor készített 1927-ben. A templom mögött figyelemreméltó az 1797-ben készített Nepomuki Szent János későbarokk szobra.
A Főút mellett található Balázsovich Oszkár egykori kastélya és a hozzá tartozó park. A jelenlegi kúriát a 19. század második felében építették. Balázsovich 1928-ban átadta kastélyát a Krisztus Királyról elnevezett Népművelő Testvérek Társaságának. Itt óvodáskortól egészen a felnőttkorúakig foglalkoztak a lányokkal és asszonyokkal. Vallási és Nőszeminárium keretében háztartási, betegápolási, varró-szövő és háziipari tanfolyamokat tartottak. A nővérek beteg- és szegényápolással is foglalkoztak. Az 1950-es államosításkor az épületet a helyi TSZ használta egészen 1954-ig. Ekkor művelődési házat és könyvtárat alakítottak ki benne, az egykori parkot pedig részben focipályaként használják.
A művelődési házzal szinte átellenben egy másik kúria látható, melyet Hegedűs István épített a 20. század elején. A 20. század közepén államosították és ma is óvoda működik benne. Az elmúlt években kívülről is felújították, de sajnos eredeti díszítéseit szerencsétlen módon átalakították.
A település Jászberényhez közeli végén szintén a főút mellett található Fáy Béla 19. század végén épített kúriája. Az épületet a 20. század közepén államosítottak és csúnyán átalakítva iskolaként működtették.
Más kúriák mellett Toepler Ottó 20. század elején épített romantikus stílusú kúriája a vasúti átjáróhoz közel ma is látható.

Jeles személyek
Thassy Miklós (1792‒1849) Pusztamonostoron született és római katolikus pappá szentelték 1815-ben. Tiszadada, majd Miskolc-Alsóváros plébánosa lett és címzetes kanonoki címet kapott.
Balázsovich Oszkár (1864‒1937) Pusztamonostor történetében igen jelentős szerepet játszott. A nőtlen földbirtokos ugyanis sokat jótékonykodott. A helyi templomot felújíttatta, a jászberényi határban kőkeresztet készített. Az iskolát és az óvodát pedig adományokkal támogatta. Érdemeiért 1926-ban a Máltai-rend lovagkeresztjét nyerte el. Legfőbb tette, hogy 1928-ban kúriáját és a hozzá tartozó parkot a Krisztus Királyról elnevezett Népművelő Testvérek Társaságának adományozta. Nevét a művelődési ház és könyvtár is őrzi (Balázsovich Oszkár Közösségi Színtér).
Toepler Ottó Pusztamonostoron a 20. század elején faiskolát alakított ki és a hazai fogathajtás fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt. Tiszteletből róla nevezték el a helyi fogathajtó versenyt.
A közeli Pusztamonostor a leírtakan túl még számos felfedezni valót tartogat az ide látogatóknak.
Köszönöm Ambrus Sándornak és Péter Zsuzsannának a segítséget.