Szomszédoló - Boldog

Városunk Boldog nagyközséghez is számos közös szállal kapcsolódik, ugyanis a közelség miatt kisebb mérvű kölcsönös beházasodás is megfigyelhető a két település között. Valamint az egykori jászfényszarui vegyes céhben a boldogi tanulók megjelenése is tette érhető. Boldog 3 km-re fekszik Jászfényszarutól, és az 1995-ben elkészített aszfaltos úton könnyen elérhető. Városunkon kívül csak két településsel határos: Hatvannal és Turával.
Irányítószáma: 3016. Területe: 26,74 km2 és közel 3000 lakos él itt. Polgármestere 2014-től Laczkó Roland. Címere részben az 1690-es pecsétre megy vissza, hiszen a folyó, a benne lévő halak és az ekevas már ekkor is szerepelt. A stilizált Boldogasszony ábrázolás viszont modern elem és a település nevére utal. Boldog első ismert írásos említése 1395-ből származik és Bodogazzonhothvana névalakban olvasható. Tehát a település a nevét a Szűz Mária tiszteletére felszentelt templomáról kaphatta. A népi magyarázat szerint a település akkor kapta a nevét, amikor egy pusztítás után a falu Bonta nevű bírájának a vezetésével telepedtek a mai helyre és a főbíró ezt mondta: „Itt leszünk mi boldogok.” Viszont az kétségtelen tény, hogy a falu a török korban elpusztult. 1673 körül jórészt palócföldi magyar és felvidéki tót betelepítéssel alakult újra a település. 1712-ben kis fatemplomot emeltek, majd 1732-ben kőtemplom épült. 1741-ben gróf Grassalkovich Antal vette meg a települést. 1880-ban Deutsch Ignác vásárolt jelentős földbirtokot a határban. 1895-ben Boldogon hitelszövetkezet alakult. 1900 és 1901 új községháza épült. Jelentős esemény volt, hogy 1902-ben a plébániára emeletet építettek, így ez vált a falu első emeletes házává. 1908-ban a település piactartási jogot kapott. Bruckner Jenő főjegyző fotói nyomán 1923-tól Boldog gazdag népszokásai és népviselete révén jelentős érdeklődést váltott ki. A viselet ekkor egyre színesebbé vált és a jelentős ismertség hatására a nők a helyi ruhákat továbbra is viselték. Az ismertség egyik előnyeként a településen 1928-ban kiépült a villany és a telefon is. Napjainkra szintén országos hírre tett szert a lakodalmak jellegzetes olajban sült tészta étele: a boldogi nagyrózsa és kisrózsa. 1932-ben itt forgatták a Tavaszi zápor, Egy pesti éjszaka és a Schubert élete című filmeket. 1935-ben pedig a vendégek fogadására a helyi stílusú népi vendégházat alakítottak ki. 1940-ben új, emeletes iskola épült, aminek a tetőszerkezetén a boldogi népi építészet díszítései is megjelennek.
A község egészen 1950-ig Pest megyéhez tartozott, azóta viszont Heves megye része.
Napjainkban Boldogon több nagyvárosból kiköltöző család is letelepedett, hiszen a nagy kertek az életmódváltásra is alkalmasak. Manapság a mintegy százötven éve Boldogon termelt fűszerpaprika jó minősége miatt keresett termékké és ismert védjeggyé vált. A lakosság a korábbi időszakban jórészt fóliás és szabadföldi zöldség és paprika termesztéssel foglalkozott, de napjainkra ez háttérbe szorult. Boldogon jelentős cég a fatelep, de a lakosság túlnyomórészt a környező települések ipari cégeinél, így például Jászfényszarun vállal munkát. Amíg néhány évvel korábban még hétköznap is elterjedt volt a népviselet, addig sajnos napjainkra a viselet felöltése már csak a nagy ünnepekre szorult vissza.
Látnivalók:
Boldog legnagyobb és legszebb emléke a templom, melyet özv. Grassalkovich Antalné Klobusiczky Terézia épített barokk stílusban 1779 és 1781 között a korábbi templom részleteinek a felhasználásával a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére.
A meglehetősen nagy tájház épülete 1871-ben épült a helyi kovácsmester részére. Az 1930-as években a házat tornáccal bővítették és a konyha tüzelőberendezését is megújították. Az épületet 1987-ben tájházzá rendezték át. A szépen felújított népi műemlék 2017-ben az év tájháza megtisztelő címet nyerte el.
A templom előtti tér szép emléke Nepomuki Szent János 1769-ben készített barokk szobra.
Figyelmet érdemel a Turai út mellett a régi temetőnél 1903-ban épült neogótikus stílusú Jézus szíve kápolna.
A községháza mellett 2014-ben került felállításra Monori Sebestyén szobrászművész alkotása, ami az Őseink emlékére címet viseli. A boldogi módra festett falat idéző kőlapon a boldogi menyasszony és vőlegény viseletbe öltözött pár körvonala figyelhető meg, ami modern és egyben érdekes jelet ad a ma élők számára.
Jeles személyek:
Dr. Davida Sándor (1814‒1876) Lengyelországban született szabadságharcos és az 1848 után Magyarországon telepedett le. 1859-ben unokaöcsének Davida Mihálynak itt vásárolt birtokot, és ő is huzamosabb időt töltött a településen. A módos orvos a szegény betegeit ingyen gyógyította, így került hozzá Táncsics Mihály is. A megbecsült doktort Boldogon temették el és róla nevezték el az egészségházat.
Berecz Antal (1836‒1908) Boldog híres szülöttje. Vácott és Pesten a piarista iskolában tanult, a rendbe is belépett, majd 1871-ben kilépett és megházasodott. Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában. Földrajztudósként jelentős a térképészeti munkája. Pedagógusként is országosan is számon tartott. Nevét viseli a helyi általános iskola.
Bruckner Jenő (1889‒1955) 1919-től 1945-ig Boldog főjegyzője volt. Sokat tett a település fejlődéséért. Megírta a település történetét. Felismerte a helyi népi emlékek értékét. Fényképei nyomán a boldogi népviselet országos hírre tett szert, melynek hatására Boldogon jelentőssé vált az idegenforgalom.
Ujváry Ferenc (1914‒1992) kántor-tanító. Folytatta apósának Bruckner Jenőnek a munkásságát és feldolgozta Boldog község történetét, valamint néprajzi emlékeit is. 2002 óta a művelődési ház és könyvtár a nevét viseli, és az életét itt kiállítás mutatja be.
Dr. Zsíros László (1919‒1955) Boldogon született gazdálkodó családban. Elemi iskoláját helyben végezte, majd Gödöllőn a Premontrei Gimnáziumban tanult tovább, ahonnan a váci Kisszemináriumba került. 1945-ben szentelték pappá. 1949-ben hittudományokból doktori címet szerzett. 1949-től Kiskunfélegyházán a Szent István Plébánián volt káplán. 1953-ban a rendőrség súlyosan bántalmazta, mert a hatóság tudta nélkül fogadott el húst egy búcsúi fogadáshoz. Ekkor szerzett sérüléseibe hosszas szenvedés után 1955-ben halt bele. Szent élete miatt paptársai kezdeményezték boldoggá avatását.

Köszönöm Barócsi Barbarának és Nagy Györgynek az adatgyűjtésben nyújtott segítséget.

Képek: