Jászfényszaru város déli szomszédja Tóalmás. Érdekesség, hogy a Tóalmáshoz tartozó Jászfényszaruval találkozó határt az 1870-es 1880-as években felvett 3. katonai felmérés térképén Nagy Fényszarusi és Kis Fényszarusi dűlőként írták le. A különleges elnevezés alapján Langó Péter régész feltételezi, miszerint korábban létezett Kis és Nagy Fényszaru település is. Szellemes elmélete viszont nem támasztható alá valós adatokkal. A helynevek ugyanis a Fényszarura vezető földút két oldalára vonatkoznak, ezért csupán városunk külterületi határára utalnak.
Tóalmás a Zsámbokról leágazó 3107-es mellékúton közelíthető meg és Jászfényszarutól 14,1 km-re fekszik. Irányítószáma: 2252. Területe: 39,35 km2 és közel 3700 lakos él itt. A község északi részén a Hajta-patak csordogál. Polgármestere 2006-tól Kovács Magdolna. Tóalmás község modern címerében a település nevében szereplő almafa jelenik meg. Tóalmás első ismert írásos említése 1406-ból maradt fenn Almás alakban és a település neve almafákkal rendelkező területet jelent. A középkorban birtokosai többek között a kókai Kachi család és a tétényi Kapi család volt. Tóalmás a török kor alatt elnéptelenedett, de már a 17. század első felében ismét lakott helység lett. A 18. század első felében Heves, Nógrád és Gömör megyei magyar telepeseket is letelepítettek a faluban. Szintén ebben az időszakban a tótprónai és blatniczai Prónay család lett a falu birtokosa, akik kastélyt is építettek a birtokukon. Érdekesség, hogy a korban Tótalmás néven emlegették a települést.
Napjainkban Tóalmás lakossága jórészt a környékbeli gyárakban, illetve Budapesten dolgozik. A községben működik az 1993-ban alapított Tóalmási Kolbász Manufaktúra, ami a kolbászok mellett hagyományos húskészítményeket is készít és szállít az ország számos pontjára közkedvelt termékeiből.

Látnivaló:
A Szent András apostol tiszteletére felszentelt római katolikus templom középkori eredetű, amire a nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres szentélye és a templom hajójának északi oldalán látható gótikus ajtónyílása is emlékeztet. A török korban viszont az épület romlásnak indult, ezért 1687-ben kijavították. 1715 körül barokk stílusban nyugati irányban bővítették a hajót, majd 1746-ban tovább bővítették és ekkor épült a torony is. Tornyának barokk stílusú sisakját 1932-ben lebontották. Azóta fedi egyszerű sátortető. A templomot az elmúlt években kívül és belül felújították.
Andrássy kastély
Az eklektikus stílusú ötven szobás kastélyt 1894 és 1895 között Wahrmann Renáta építtette Ybl Lajos tervei nyomán. A kastély egyik legszebb része a gazdagon díszített fából készített kétkarú lépcsőház. Szintén figyelemreméltó a kastélyhoz tartozó fémszerkezetű télikert is. A 20. század elején az Andrássy család lett a tulajdonos és egészen a II. világháború végéig használták jórészt, mint nyaralót. Később SZOT üdülőként működött. 1989-ben a protestáns hátterű WOL Hungary (Word of Life) vásárolta meg a kastélyt és a parkot. A szervezet a területen táboroztatást végez. A kastély és a park csak meghatározott időpontokban látogatható, amiről Tóalmás honlapján lehet tájékozódni. (www.toalmas.hu) Szerencsére a kastély látványos 29,5 ha nagyságú parkja megmaradt. Az idős fákon túl különleges a kastélytó, illetve a kastély látványos eklektikus stílusú víztornya. Az épület több film helyszíneként is szolgált. Itt forgatták többek között A tizedes meg a többiek külső jeleneteit, A csárdáskirálynőt, vagy éppen A különös házasság című tévésorozatot.
A tájház 1941-ben épült az akkori viszonyok között modernnek számító formában, hiszen az utcára négy ablak nyílik és az épület L-alakú, tornáccal fedett és részben alápincézett. A községi önkormányzat 2017-ben vette meg az épületet. A lakosság aktív részvételével ez évben a gyűjtemény meg is nyílt. A tájház tisztaszobája a 20. század elejének hangulatát őrzi. A második szoba és a konyha pedig az 1930-as és 1960-as évek közötti bútorokkal került berendezésre. A tájház gazdasági épületén a tóalmási és környékbeli készítésű téglák látványos gyűjteménye került kialakításra. A helyszínen évente megrendezésre kerül a hagyományőrző tóalmási lakodalom.
Tóalmás egyik legfontosabb helyszíne a Szent András Gyógyvizes strand, amit az idei fürdőszezonra alaposan felújítottak. A közkedvelt strand is a hazai szénhidrogén kutatásnak köszönhetően jött létre, hiszen 1969-ben a fúrásból termálvíz tört fel. A 870 méter mélységből feltörő víz 47,5 °C hőmérsékletű. A vizet 2002-ben ásványvízzé, 2004-ben pedig gyógyvízzé nyilvánítottak.

Jeles személyek:
Brodszky Sándor (1819‒1901) festőművész Tóalmáson született Brodszky János és Neupauer Zsuzsanna gyermekeként. Édesapja a Tóalmáson is birtokos Prónay Sándor tiszttartója volt. Bár orvosnak készült, 1841-ben mégis a bécsi Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be, majd pedig a müncheni iskolában szerzett festőművészi oklevelet. 1856-ban Pesten telepedett le. Rövid ideig Győrben fényképészeti műhelyt is működtetett. Művészetének jellemző témája a tájkép.(Esztergom látképe a Dunával, A gödöllői királyi kastély.) Egyik kedvelt helyszíne a Balaton volt. (Vihar a Balatonon, Kilátás a Balatonra)
Újvári József (1904‒1945) Tóalmáson született. 1928-tól a budapesti Hungária (MTK) labdarúgócsapatának tagja volt és a csapattal két évben is megnyerte a magyar bajnokságot. 1928 és 1938 között a magyar labdarúgó válogatott kapusa volt.
Csapó János (1924‒2015) Tóalmáson született. 1953-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Játszott Kecskeméten, Szegeden és Egerben is, majd a Miskolci Nemzeti Színház mellett kötelezte el magát. Számos tévé és játékfilmben is szerepelt.
Köszönöm Kovács Magdolna polgármesterasszonynak és Karácsondi Mihály plébánosnak a kutatásban nyújtott segítségét.