1975-ben a templomon teljes vakolat-felújításra kerül sor, a falak törtfehér színű kőporozást kaptak, a kiugró részeket pedig sárgára színezték. Az 1913-ban elkészült torony szecessziós díszítéseit, díszes párkányát ekkor verték le. Az 1913-as osztópárkányokat és a bejárat virágdíszítményei is ekkor tűntek el.
(A felvétel 1991-ben készült.)
1913-ban a harmadik szint ablakainak a tetejétől téglából teljesen újjáépítették és mintegy fél méterrel meg is magasították a torony felsőbb részét. A legfelső szinten levő ablakok körül meglehetősen furcsa hatást keltő szecessziós stílusú vakolatdíszítést készítettek. A torony az építések után új szélesebb, díszesebb íves neobarokk stílusú órapárkányt kapott. Ismeretlen okból a torony eredeti osztópárkányait és oszlopfő díszítményeit eltüntették, és eltérő kiosztással új osztópárkányokat készítettek. Az építés után az egész templomot fehér színűre festették.
A templomtorony felújítása során visszabontották a 3. szint feletti ablakig a torony legfelső részét. Így megsemmisült az eredeti párkány és az eredeti toronyóra helye is.
A támpilléreken álló szentek is ekkor lettek levéve. (A szobrok további sorsa sajnos nem ismert.)
1912. augusztus 3-án a toronysisakba kétszer egymást követően belecsapott a villám, melynek hatására a fa szerkezetű és fazsindellyel fedett sisak leégett, a toronyóra és a harangok pedig tönkrementek.
Az 1912-es villámcsapás előtt Jászfényszarun a templomtorony jó arányú, barokk stílusú építmény volt, 1755 körül épülhetett. A torony támpillérein Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai álltak.
Az 1846-os vásártartási oklevél pecsétje kiváló állapotban maradt fenn és bár latin nyelvű, de a függesztés már a magyar nemzeti színekkel (piros, fehér, zöld) került kialakításra.
1846-ban Jászfényszaru mezőváros korábbi kiváltsága mellé négy országos vásár tartására nyert jogosultságot.
V. Ferdinánd király oklevele a magyar nyelv államnyelvé tétele (1844) miatt már magyar nyelven íródott.
Jászfényszaru 1831-ben jelentős elismerést kapott, amikor I. Ferenc király mezővárosi diplomájával településünk városi jogot kapott.
A díszes latin nyelvű okiraton Jász Fénszarú néven szerepel városunk.
