Helytörténeti blog

A cséplésről még egyszer

A pár héttel ezelőtti bejegyzés apropóján néhány további, fényszarusi kötődéssel is bíró részlettel kapcsolódunk itt a gépi cséplés témájához. A gépi cséplés a XIX. század végén jelent meg a Jászságban. A gépesítés első időszakában a cséplőgépet „tüzesgéppel”, azaz helyhez kötött gőzgéppel hatalmas bőrszíjakon át hajtották meg. Az ilyen tüzesgépek mozgatása 8-10 lóval vagy ökrökkel valósult meg, így azok működtetése igen jómódú gazdaságot, vagy az arató közösség szerves összefogását igényelte.

Egy kis kitekintés -Pusztamonostor

Az 1930-as években készített képeslapon Pusztamonostor néhány érdekes emléke tűnik fel.
Mivel a lapot a Hangya Szövetkezet adta ki, ezért láthatjuk rajta a monostori Hangya üzletét.
Megjelenik a községháza szépen díszített épülete és gróf Waldeck Frigyesné elegáns „kastélya” is. Ezt a jelentős kúria épületet sokáig általános iskolaként használták. Bár napjainkban is áll, de sajnos eredeti jellegétől megfosztva, elhagyva és rossz karban látható, szép parkja pedig megsemmisült.

Cséplés a Gerőcs portán

A Bajcsy-Zsilinszky úton álló egykori Gerőcs portán egy 1922-es fotón nyerhetünk bepillantást az aratást követő cséplésbe. A szérűskertben a Hoffer cséplőgépen túl dolgozó embereket is láthatunk. A régi ház helyére később Czeglédi Imre épített újat.
Fotó: Kóródi József

A Honvéd út részlete 1922-ben

Az 1922-ben készült képen a Honvéd út látható. Kiss József helytörténeti kutató adata szerint a képen látható nádfedelű lakóház ekkor Stanczel Anna tanítónő tulajdona volt. Előtte pedig Johancsik Istváné volt, aki viszont Amerikába vándorolt ki. Minden bizonnyal Johancsik honvágya csillapítására készítette a képet Varga István helybeli amatőr fotóssal.