Az 1940-es évek elején kiadott képeslapon Kiskunfélegyháza nevezetességei szerepelnek.
Bár a szöveg több esetben is pontatlan, de tény, hogy 1743-ban Jászfényszaru kirajzott lakossága (más jászsági és Pest megyei települések mellett) jelentős szerepet játszott az elpusztult Félegyháza újratelepítésében.
Városunk érdekes és nagy múltú nevét a történelem folyamán többféle módon írták le.
A 19. század során egészen 1911-ig a Jászfénszaru elnevezés volt a hivatalos. A képen szereplő hivatalos postai bélyegzés is erről tanúskodik.
Városunkból bár számosan harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, megjelölt síremléke csak Hebrony Alajosnak maradt fenn. Hebrony Alajos, Hebrony Kálmán plébános édesapja volt, aki 1903 és 1936 között meghatározó személyisége volt Jászfényszarunak. Hebrony Alajos bár nem volt helybeli, hiszen Gyöngyösön született és Andornakon volt tiszttartó, 1903 után Jászfényszarun élt és a nagyközségi képviselőtestületnek is tagja volt. Személyének fontosságát tovább emeli - amint az a síremléken is olvasható -, hogy az 1848-49-es szabadságharcban,19 évesen honvédként harcolt.
A Sárkánytó legendáját Kiss József gyűjtötte össze:
Zsámboki Vendel (1902-1962 u.)
„A Sárkánygödör Fényszaru határában a Makkoserdő kellős közepén található. Úgy keletkezett, hogy régen a Zagyva kiöntött és kisodorta a fődet. Feneketlennek tartották, mer él benne egy hétfejű sárkány. A sárkány belerángatta az embereket.”
A XX. században általános volt a képes üdvözlőlapok -azaz a képeslap- küldésének a szokása. Egy ilyen szerencsét hozó kéményseprős képeslappal kívánunk: Boldog új évet!
