Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Vajda János utca

Az utca az 1974-es osztással jött létre részben az egykori Ószőlő területéből. Az utcát ekkor nevezték el Vajda János újságíró, költőről. Vajda János (1827‒1897) Pesten született Vajda Endre és Veleczky Lídia gyermekeként. Tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte. Példaképének Petőfi Sándort tartotta, ezért versírással is próbálkozott, valamint a vándorszínészetet is kipróbálta. 1846-tól gazdatiszti gyakornok volt. Mint a Pilvax kávéház törzsvendége részt vett az 1848.

Utcaneveink nyomában - Tompa Mihály utca

Az utca déli része 1791-ben már régóta létezhetett az északi része pedig még kertség volt. 1854-ben „Kis tet utcza” néven került rá a térképre. A 19. század második felében az utcát tovább folytatták északkeleti irányba egészen a Széchenyi útig. Feltehetően 1920 körül nevezték el József nádor utcának. Ez az elnevezés nagyon szerencsés volt, hiszen Habsburg József Antal főherceg (1776‒1847), mint Magyarország nádora, egyben a jászok és kunok főbírája is volt és igen nagy figyelmet szentelt a Jászkun kerületnek. 1805-ben Jászfényszarun is hivatalos látogatást tett.

Utcaneveink nyomában - Tiszavirág utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a tiszavirágról (latinul: Palingenia longicauda) nevezték el. A tiszavirág neve kissé csalóka, hiszen nem egy növényről, hanem egy állatról van szó, ami a kérészek rendjébe tartozik. A 20. század elejéig Európa számos síkvidéki folyójában megtalálható volt, de mára csak a Tiszán és néhány kisebb hazai folyóban maradt fenn nagy számban.

Utcaneveink nyomában - Tavasz utca

Az utca kezdeményei a 19. század közepén kezdtek kialakulni, ugyanis az 1854-es térképen már két ház létezett rajta. Az utca a nevét 1951-ben kapta. A tavasz a mérsékelt égöv évszaka. Az északi féltekén a csillagászati tavasz március 21-től június 21-ig tart. A naptári tavasz pedig március 1-től május 31-ig. Az évszak sokak számára a legkedveltebb időszak a természet ébredése miatt. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével ekkor zöldellnek ki a mezők, rügyeznek ki a fák, virágoznak a növények és térnek vissza a vándormadarak.

Utcaneveink nyomában - Táncsics Mihály utca

Az utca az 1945-46-os osztással jött létre, de nevét később kapta. Táncsics Mihály (1799‒1884) Ácsteszéren született a horvát származású Tántsits Mihály és a szlovák származású Netreba Éva gyermekeként. A takács szakmát sajátította el, majd tanítóképzőt végzett és magánnevelőként ténykedett. A magyar nyelv lelkes népszerűsítője is volt és ő írta a Magyar és német beszélgetések című nagy sikerű könyvet. Felesége Seidel Terézia, akitől öt gyermeke született. Táncsics Mihály a jobbágyság minden váltság nélküli felszabadítása mellett érvelt.

Utcaneveink nyomában - Szűcs Mihály utca

Az utca az 1946-os osztással jött létre és Hámán Kató (1884‒1936) kommunista aktivistáról nevezték el. 1991-ben szellemes módon felmerült, hogy a mellette lévősportpálya miatt nevezzék át Sport utcára. Mai nevét 2013-ban kapta. Szűcs Mihály (1823‒1903) Jászfényszaru egyik kiemelkedő személye volt. (Kissé ellentmondásos életéről terveim szerint a későbbiekben önálló cikkben kívánok beszámolni.) Szülei: Szűcs András és Tornóczy Katalin redemptus lakosok voltak. A korban gyakori módon a házaspárnak hét gyermeke született.

Utcaneveink nyomában - Szivárvány utca

Az utca a 20. század közepén kezdett kialakulni. A szivárvány jelenség általában esőzés és locsolás során jön létre. Kialakulását egyszerű optikai jelenség okozza, a fénytörés. Hasonlóan a prizmához az esőcsepp is képes a fény törésére. A nap sugarai a légkörön áthaladva eléri az esőcseppet, abba behatolnak, megtörnek és színeire bomlanak. A színes fénysugarak az esőcsepp belső felületéről visszaverődnek és újabb töréssel kilépnek a cseppből. Kilépéskor a színek még jobban szétválnak, majd a szemünkbe jutnak.

Utcaneveink nyomában - Szent Család tér

A tér a legrégebbi részét képezi a városunknak, hiszen 1702-ben itt épült fel a templom. Ezért népi elnevezése Templom tér volt. A templom körül 1775-ig fallal körülvett temető helyezkedett el. Miután a temető megszűnt a terület egyre inkább valódi közterületté vált. 1930-ban a teret parkosították és ekkor Hősök parkjának nevezték el az itt felállított I. világháborús emlékműről. 1947-ben Szabadság térnek nevezték el. Mai nevét 1993-ban kapta, hiszen a templom mellett található, az országosan is ritkaságnak számító Szent Család szobor. A szobrot 1769-ben Szalmás József állíttatta.